Szent idő, csendes növekvés

„A szerelem tudatos döntés, akarati döntés, elhatározás, és nem csak érzelem. Saint-Exupéry mondta, hogy nem azok szeretik egymást igazán, akik egymást nézik, akik egymás szemébe néznek, hanem akik egy irányba tekintenek, akik egymás kezét fogva, egy célra figyelve haladnak életük útján. (...) 

Vajon van-e közös cél, amely benneteket összeköt? Biztos nagyon szép vágy a családi otthon, az autó, de vannak vajon ennél magasztosabb célok, melyek összekötnek kedveseddel? Ha nincsenek, akkor keresni kell! Fontos, hogy legyen  szép, szent, közös cél, amely megőriz akkor is, ha viharok vannak az életetekben.

A megismeréshez, a kibontakozáshoz türelem kell, rácsodálkozás, munka és szent idő, hogy ne ess el, ne vergődj át nem gondolt tettek, felületesen kimondott ígéretek súlyai alatt. Csendes növekvésben tudd kivárni azt a szent napot, mikor bomló szerelmetek elmoshatja korlátok közé zárt létetek elválasztó falait, hogy méltón karodba zárhasd, hordozni tudd Isten határtalan ajándékait. Szerelmed, ha követni tud a szárnyalásban, társad lehet egy életre.” 

(Böjte Csaba)