Néha úgy érezzük visszajutottunk a kezdetekhez, aztán rájövünk, hogy ha már meg is történt amit épp átélünk, ha igaz is a deja vu, azzal, hogy körbeértünk, egy váltóhoz jutottunk, mely épp egy következő szintre terel minket. Lehet, hogy csak a körkörös mozgást érezzük, hogy körbe-körbe járunk, de ha alaposan megnézzük a köröket, láthatjuk, hogy azok egymásra épülnek, és minden lépéssel magasabbra jutunk. Még ha megbotlunk, vagy elbukunk is néha, vagy ha zuhanásként élünk meg valamit, haladunk. Felfelé.
Így hát, ha egy váltóhoz érünk, bosszankodás helyett inkább intsünk...
...és adjunk hálát
a bakternak.
Bejegyzések
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése