Oldalak

Megnyitó

2010. február 28., vasárnap

Fejetlenség a fejben. Furcsa akkordok a papíron, betűk helyett. Karakterek. Írni tartozom. Fejben már minden profi szinten megy, az idea kész, a master anyag vihető. Indulhat a gyártás…

Hangjegyek. Képek. Ötletek. Éjszakai elmélkedések, tudatfolyam. Fotók. Pillanatképek. Részletek, darabok. Egy lélek darabjai, egy egész részei. Múzeumnyi összegyűjtött kép, régi vázlat, új rajz, tanulnivaló festmény. Képekké formált gondolatok. Érzelmek megfestett vázlatai. Zene a fejben. Vibráló színek és fekete-fehér grafikák. A múlt szobrai, a jövő tervei. Évtizedek óta gyűlnek. Az elme elhagyatott épületében őrzöm őket régóta. 
De eljött. Itt van. Itt van az idő...

A változás fejlődés. Ahogy a nyitottság is az. És a bizalom. Hogy lesz, akit érdekel, lesz akit megérint. Bátorság, és nagy levegő…
Mindeddig én magam is csak teremőrként bujkáltam a saját múzeumomban. Nem értettem miért olyan kihalt. Amikor nagy néha benézett valaki az ablakon, netán érdeklődve be is lépett volna az ajtón, két dolog történhetett:
Pánikszerűen berántom a függönyt és duplakulcsra zárom az ajtót, nagy hévvel csapva be a kaput, hogy rendesen beremegjen a ’zárva’ felirat.
 A másik variáció, hogy kézen fogva berántom a bámészkodót és úgy rohanok vele körbe előkapva az összes képem, fotóm, szobrom és kincsem egyszerre, mindent az arcába tartva, mint ahogy a kisgyerek mutatja meg a szobáját és a játékait egy újonnan érkezett, szeretett vendégnek. Izgatottan játszani hívja, a saját tempójában, showreel-szerűen végigdarálva és illusztrálva a végtelen lehetőségeket… melytől persze azonnal pánikot kap a vendég… megjegyzi milyen aranyos a gyerek és kimenekül a szobából. Váratlan dolga akadt… nem zárta el a gázcsapot, most jutott eszébe, kiment a fejéből… fejvesztve menekül. Ahogy a látogató is…”Ööö, szépek a képek, tényleg, de inkább majd visszajövök soha máskor.”

Így festett hát a múlt. Ám, ez már a jelen.
Ezennel meghirdetem, hogy az érdeklődők saját tempójukban járhassák be: A BackStage Gallery folyamatosan bővülő, állandó kiállításának kezdete e jelen pillanat. A nyitva tartás időtől kötetlen, folyamatos, a látogatás ideje és hossza szabadon választott. A belépés ingyenes. Tárlatvezetés saját felelősségre igényelhető. Mind az új, mind a visszatérő vendégeket örömmel fogadom. A rosszindulatú kabátokat, maszkokat és egyéb negatív kiegészítőket belépés előtt kéretik a ruhatárban elhelyezni.
A kiállítást ezennel megnyitom.

Isten hozott a Színfalak Mögötti Galériában!
Welcome to my BackStage Gallery!

Intro

Az ember azt hinné, hogy a színfalak mögött csupa lényegtelen dolog történik. Mert nem látjuk. Tudjuk, hogy ott van és azt is, hogy fontos, mégsem látjuk, nem figyelünk rá. De mi lenne ha, a színfalak mögötti rész is a színpadhoz tartozna? Ha a színfalak mögötti rész is az előadás része lenne… Ha a backstage megszűnne titkossá válni vagy csak elfeledetté? Vajon az segítene, hogy jobban értsük magát az előadást?