„…félek saját magamtól…
olyan furcsa és erős az akaratom…”
a zene utat talál
utat tör
még a járhatatlan sivárságban is
rejtett járatokat emel ki a hamuból
így mutatva utat az igazság felé
viharokon és könnyzáporon át
de úton vagyok
úton vagyunk
Képekké formált gondolatok. Érzelmek megfestett vázlatai. Vibráló színek és fekete-fehér grafikák. A múlt szobrai, a jövő tervei. Egy belső kiállítás képei.
Írta: Tánczos Éva dátum: 19:01
Címkék: Havasi Balázs, úton, zene
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése