Oldalak

Szárnyalj szabadon!

2010. november 28., vasárnap

„...be aware it's just your mind
and you can stop it anytime...”
 

I've gotta stop my mind
Working overtime
It's driving me insane
It will not let me live
Always so negative
It's become my enemy
 
Save me

Why would I think such things
Crazy thoughts have quick wings
Gaining momentum fast
One minute I am fine
The next I've lost my mind
To a fake fantasy

And none of these
Thoughts are real
So why is it that I feel
So cut up and so bad
I need to take control
Coz my mind is on a roll
And it isn't listening to me
 
Mirror mirror on the wall
Who's the dumbest of them all
Insecurities keep growing
Wasted energies are flowing
Anger, pain and sadness beckon
Panic sets in in a second
Be aware it's just your mind
And you can stop it anytime

Ok so here we go
If it works I'll let you know
One two three I say stop

...

„Azt kívánom, hogy életem és döntéseim tőlem függjenek, s ne külső erőktől, bármifélék legyenek is azok. Azt kívánom hogy saját akaratom eszköze legyek és ne másoké. Azt kívánom hogy alany legyek, s ne tárgy; hogy saját indítékaim, tudatos céljaim mozgassanak, s ne okok, amelyek csak kívülről hatnak rám. Azt kívánom, hogy valaki legyek, s ne akárki; cselekvő, aki dönt, s nem az, aki helyett mások döntenek, olyan, aki magát irányítja, s nem a külső természet vagy más ember által irányított... Mindenekfelett pedig azt kívánom, hogy tudatában legyek annak, hogy gondolkodó, akaró, tevékeny lény vagyok, aki felelős saját döntéseiért, s azokat indokolni képes elveire és céljaira való hivatkozással...”      (Isaiah BERLIN)



 Káli László: SZABADULJ

Állj meg egy percre. Csupán egyetlen egyre! És nézd,
fölötted az ég, bár távolinak hiszed, mégis ismered!
Valaha ott repültél. Valaha… rég. Amikor még nem
verted fejed a fellegekbe, s nem raktál mázsás köveket
arra a hatalmas lánggal égő vágyra, melynek mára
csak parazsát ismered. Mikor még lenn járt az Istened
a Földön, s Te sólyomlelkű, könnyűléptű álom voltál.
Nézz az égre, melynek minden szeg-zugát ismered!
És ne engedd, hogy élve temetett legyen a Lelked!
Tépd le a megszokás láncát, s vágd arcába ripők
előítéleteknek, kik szerint ez lehet csak természetes,
hogy belenyugodj öröklött sorsodba Te is, mint ők!
Lelked sólyomszárnyon szálljon, túl minden határon,
a végtelenben, és éleszd, tápláld csak újból a lángot!
Vess lobot hideg házak mohlepte pincéjébe, de úgy ám,
hogy ropogva reccsenjen az üszkös gerenda a padláson!
Szabadnak születtél! Ne tűrj kordát s zabolát senkitől,
mert belepusztul halhatatlan lelked! Elemészt belül
a tűz, vagy elnyel a hatalmas űr, mit magad helyén
találsz, ha nem szöksz meg, ha most nem menekülsz!
Állj meg egy percre. Csak egyetlenre! Aztán szállj!
Tiéd a Végtelen! Száguldj a fennsíkok s bércek fölött,
aztán fel az égbe, s nézd meg, hogy a csillagok másik
oldalán van-e fény! S légy a legfényesebb mind között!

0 megjegyzés: