Bizony manapság erősen keverednek a szerepek és az értékek. Elkeserítő látni hogy milyen irányba halad a világ, az ország, az emberek… és tennünk kell azért, hogy ez az irány megváltozzon. A körülöttünk élőkre hathatunk, felelősek lehetünk a világért, a saját világunkért, még ha csak egy karnyújtásnyi is az a felelősség.
És itt hatalmas szerepük van a forrásoknak, akik példát mutatnak, akik megfogják az ember kezét, és miközben vezetik, azt mondják: Gyere velem, nézzük meg együtt.
A források. A jó tanárok, a mesterek, a szülők, a barátok, a választott „királyok”, akik kalandra hívnak. Mint Krúdy. Mint Ákos. Akik kirántanak a vízből, mikor épp megfulladni készülsz, és azt mondják: Nézd csak! Ez csak egy pocsolya. Csak a térdedig ér… csak egy pillanatra elhitted hogy mély. Itt van minden érték körülöttünk, bennünk, csak meg kell látnunk, észre kell vennünk, fel kell ébrednünk, és fel kell ráznunk a mellettünk alvókat is. Mert csak így változhat a világ. Az ország. A mi országunk. A mi világunk. Meg a (leendő) gyermekeinké…
Ákos karja kicsit hosszabb, mint egy átlagemberé, így „picivel” több emberre hat. És ezért is nagyon fontos hogy megszületett a Krúdy lemez, vagy korábban a verses lemez, A Hét Parancsszó. És persze az Ákos 40+. Ezért is fontos a folytonos megújulás, fontosak a dalban vagy bármilyen formában megosztott érzések, gondolatok, az előadások, a beszélgetések, a nyilatkozatok… Tanítanak. Terelnek. Szemeket nyitnak fel. Fiatal és kevésbé fiatal szemeket. Elgondolkodtatnak. Viadalra hívnak. Gondolatviadal. Véleményharc. A világi és emberi értékek válogatott drágakövekként kerülnek Ákos asztalára. Kiteszi őket, hadd válogasson belőle a nép. És nem csak a család és a szűk baráti kör kap belőle, hanem mindenki, aki kér. Aki kérdez, választ is kap. Nem biztos hogy tetszik majd neki, nem biztos hogy azt a választ kapja amit várt, de akkor felteheti a következő kérdést…
Egy olyan világban, ahol ömlik a médiából a mértéktelen ostobaság és minden műanyaggá kezd válni, emberünk, a POPSZTÁR, az Ikon, csendben oda-odatol egy gyöngyszemet az orrunk alá. Látjátok, ilyen is van. A világ több rétegű. A tetején van a máz, ami édesnek tűnik, virítóan színes és hívogató, ami azonban nem csak hogy műanyag és keserű, de mérgező is. Le kell kaparnunk ezt a mázat, mint rászáradt festékrétegeket egy antik bútorról és megláthatjuk milyen csodálatos az, ami alatta van. Mert AZ igazi. Ahogy a dalok is azok. És a hit. És a család, meg a gyerekek. Hogy ez a leglényegesebb. Hogy ezt emberünk el is mondja. Ma, mikor a szingliség a trendi és senki nem akar házasodni, mert inkább biszex lesz, vagy mert a sima társkapcsolat sokkal cool-abb és még kockázat sincs benne: Hagyjuk nyitva az ajtókat, az a biztos…
Ez van ma.
És ebben a mában emberünk mögött mindig megjelenik egy Nő. Ugyanaz a Nő. Aki kitart, mert szereti a férjét, még ha ő művész is, és elviselhetetlen és eszeveszett, és szenvedélyes, és ő Szindbád maga. Aki szeretve gyötör és gyötörve szeret. Aki rajongva szereti az életet. Aki magányosan küzd, mégis újra és újra hazatalál. Akit hazavárnak. Akinek az Égiek mellett Kristály a forrás. És a három gyönyörű gyerek. Sőt, úton a negyedik! Akiket imád az apjuk, és akikről mindig elmondja, hogy ők a legfontosabbak neki, mert ők az élete értelme.
Ma, mikor egyre több család hullik szét vagy soha nem is volt egész, egy popsztár ki meri mondani, hogy fontos neki a család. És büszke rá. Hát nem ez lenne a normális, nem ez lenne a lényeg? Nem a luxuskocsi, meg a 8 fürdőszobás ház. Nem a bankszámla vagy a Rolex óra. A Gucci szemüveg meg a Prada cipő…
...hanem az egyszerű dolgok... a fehérnép, a jó bor, a hideg töltött káposzta, csak úgy fagyosan... :)Jól elkalandoztam itt az értékek közt.
De hát így is lehet élni.
Lehet választani.
Én mindenesetre keresek tovább...
És egy másik hangulat:
Bejegyzések
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése